Szexuális mitológia (1981‒83)

Válogatott festmények Drozdik Orsolya korai manhattani festményeiből

Miután 1981-ben New Yorkba érkeztem és ott dolgozni kezdtem, a 80-as évek elejének hatalmas energiájú művészeti élete vett körül, amely együtt járt a Pyramid Club, a Danceteria, a Mudd Club, a Limelight, az Area, a Palladium, a Tunnel és a Studio 54 diszkók éjszakai életével. A CBGB zeneklub is aktív volt még. Ez volt az utcai művészet, a hiphop, a punk és a graffiti őskora, amikor a metrókocsikat, az alagutakat és minden lehetséges helyet graffiti borított, amikor a SoHo „high end” galériáiban „rossz festészet/festmények”, illetve „új festészet/festmények” néven új életre kelt a festészet. Amikor a gazdag gyerekek is arra vágytak, hogy művészek lehessenek és bohém művészként éljenek Lower Manhattanben vagy a 42. utcai pornónegyedben, amikor egy taxisofőr is lehetett gyűjtő a fiatal yuppie-k mellett, akik villámgyorsan nagy vagyonra tehettek szert, nemcsak milliomosokká, de egyenesen milliárdosokká válhattak a Wall Streeten. Amikor a SoHo-ban Julian Schnabel, David Salle elképesztően magas árú képei a Mary Boon Galériában voltak láthatók, amikor az Annina Nosei műkereskedő galériája alatti pincéjében a 21 éves utca-művész, Jean-Michel Basquiat festegette önarcképeit. Amikor Kenny Scharf és Keith Herring utcai művészetet és kiállításokat készített. Úgy tűnt, nincsenek korlátok. 250 négyzetméteres műtermet béreltem Manhattan Tribeca negyedében (a Canal Street alatti háromszög), a Church Street 277-es szám alatti házban, ahol egy évtizedig éltem és dolgoztam ebben a fűtési lehetőség nélküli loftban. Ezekben az időkben még nagyon kevés művész élt ebben a negyedben. Nagyon alacsony költségvetéssel éltem, amíg el nem kellett hagynom ezt a bérelt műteremlakást. Akkoriban csatlakoztam a Colab (Collaborative Projects, Inc.). nevű művészcsoporthoz, és először találkoztam személyesen Susan Sontag íróval is, akinek az 1970-es évek közepén a Modern Könyvtár sorozatban, A pusztulás képei címmel magyar fordításban megjelent írásait még Budapesten olvastam, és ami miatt Manhattanbe akartam költözni. Amikor a Church Street 277. szám első emeletén 100 dollár költségvetésből egész éjjel főzve, sütve 100 személyes partikat adtam, és a New York-i művészvilágból mindenki eljött, aki hallott róla. Ekkor koncepcionális hátteremre alapozva és intuitív képzeletemre támaszkodva festményeket, festménysorozatokat, stencileket, szobrokat, naplószerű rajzokat készítettem Bubble, 1981, Sexual Mythology, 1981‒82, Art History and Me, 1982, Adam and Eve, 1982, Biological Metaphors, 1983-84 stb. címekkel.

A múltamnak ezt a fejezetét a műteremként használt A.P.A. Galériában rendezgetem idén júniusban (mint ahogy tavaly nyáron is tettem): ezeket tudtam megmenteni 1990-ben, amikor el kellett hagynom a műtermemet, és pénzhiány miatt képtelen voltam az összes munkámat raktárba helyezni, ezért részben kidobtam, a megmaradtakat pedig, a 4 évtizedig különböző raktárakban feltekercselve, becsomagolva tárolt anyagot most júniusban szállítottam ide a raktáramból. Többet közülük most láttam viszont 40 év után.

Az 1981‒83-as korai korszakból kiválogatott festmények láthatók most a kiállításon. A válogatás Szexuális mitológia címmel két alkalommal: 2019. június 22-én és június 23-án este-éjszaka 21 órától 23 óráig látogatható. A kiállítással egybekötve, június 23-án, vasárnap, Szent Iván éjjelén este 21 órától 23 óráig 80s New York Night címmel Kanada Káosz diszkó lesz.

A kiállítást és a diszkót, az eseményt Bánki Ákos és a Resident Art Budapest szervezte